Europe, Asia · 43 Days · 189 Moments · December 2016

Előnászút, avagy egy hónap Ázsiában


14 January 2017

Ismét repcsin, most már London felé!

12 January 2017

Nem csak a Duna de a Balcsira is befagyott!

11 January 2017

Pesten 40/5 óra alvás után:)
Sok érdekeset csináltunk ameddig vártunk a következő gépre, mivel a hó miatt nem értük el a csatlakozásunkat. Cserébe kaptunk ingyen ebédet. Közben megtanultunk sorbanállni. Láttunk Haribohalalt, még sok sok mérges embert, akik ugyancsak tanulhatnak sorbanállni. Szóval picit elfáradtunk, és teljes idozavarban vagyunk. az időeltolódás miatt. De de de ami a legjobb, hogy ma még hazaérünk. Sokan vannak akik napokat töltenek el itt.
Hát nem vidám már a mosolyom... Összesen 4 órát késett a kuala lumpuri gép. Aminek hála 10.40 körül landoltunk Isztambulban ameddigre pont hazaért az a gép is amin lennünk kellett volna... Tömegek és sorok mindnehol. Olyan szinten meg van kergülve ez a hatalmas reptér hogy valami borzalom. Nagy nehezen sorbaálltunk a jegyünkért. Felfértünk az esti gépre Pestre. Sorbaálltunk aztán kaja voucherért. De kb halottnak a caók. Mostmár elég erősen kezdek nyűgi lenni...

10 January 2017

Hajnali 2. Röpke 2 órája késik a gépünk. Betereltek már a váróba de gép még itt sincs. Az Isztambuli havazás olyan szinten megkavarta a dolgokat hogy van aki most úgy vár erre a gépre hogy egy két nappal ezelőtti gépen kellett volna rajta lennie. A mosolyunk már nem őszinte. És ami az egészből hiányzik hogy nem kommunikálnak lófaszt sem. Sehol. És még egy nemzetközi reptéren is nagyon nagyon nyögvenyelősen megy az angol.
Megérkeztünk Kuala Lumpurba. KLIA2-ről a KLA1-re kellett átvonatozni, még szerencse volt közvetlen. Itt aztán el lehet veszni, egyik nagy teremből a másikba megyünk, hol lifttel mozgólépcsővel vagy ahogy írtam vonattal. Londoni, frankfurti reptereknel tuti nagyobb.
Első repcsinken az idő gyorsan eltelt. Sokat bámészkodtam. Nappal még nem is repültem. Nagyon jól lehetett követni a térképen (5-10 km-es léptekkel) hol jár a repcsink. Láttunk sok pálmaültetvényt, mindenféle folyót, erdőt, szigetet meg tengert:) Javítás: Már repült Gergő nappal csak kamuzik... És mostantól elkezd szedni Bilonilt XD
Elbúcsúztunk a szandáljainktól. Utolsó shake meg pali és turista fotó. Majd egy busz. Meg egy repcsi és már Kuala Lumpurban is vagyunk!
És ez is eljött. Utolsó reggelünk. Pakolás. Aztán 10kor indul a buszunk a Krabi reptérre. Onnan repcsi Kuala Lumpurba. Ott jó pár óra várakozás. Aztan Kuala Lumpur - Isztambul. Majd végül időutazunk, 8.20as indulás Isztambulból és 8.20as érkezés Budapestre ;) Úgyhogy számításaink szerint 28 óra alatt hazaérünk ;)

9 January 2017

A part nagyon szép volt de egyben csalódás is. Egy nagy hotel van itt. Viszont ilyen koszos partot itt még nem láttam. A generátor ami az áramot csinálja nekik pedig olyan hangos és büdös hogy őrület. Úgyhogy hamar visszajöttünk. Az este egy jó kis esővel zárult mialatt mi még az utolsó masszázst élveztük. Aztán sajnos az utolsó étterem választás sem jött össze. Egyedül az utcai kifőzdésekben lehet bízni!
Az utolsó teljes napunkon viszonylag kegyes volt velünk az idő. Palacsinta és shake mint legjobb reggeli. Kisütött a napocska. Úgyhogy végigsétáltuk az Ao Nang beachet aztán kitaláltuk hogy áthajózunk egy közeli szigetre de a longtailboat service be volt zárva mindkét helyen. Kerestünk egy csendesebb partot. Aztán a jó kis utcai kifőzdében kajáltunk. Átsétáltunk a part tulsó végére ahol át lehetett mászni egy mellettünk lévő pici partra.

8 January 2017

Fent pedig olyan szél volt hogy mdgőrülsz ùgyhogy kicsit jégesős érzésem volt a sztorinak. Azt hittem lerepülünk. Hogy hogy a viharba épìtették meg ezt a monumentális abba bele sem merek gondolni... Mindenesetre megérte felmenni. Nem tudom hogy most vagy 40 fokban tüző napsütésben nehezebb...
Aztàn mert kemények vagyunk és nincs naplopàs szervàltunk egy taxit és elvitettük magunkat a 15 kmrre lévő Tiger Cavehez meg a hegyen lévő Buddha szoborhoz. A barlangok még az össze vissza odaépìtett kìnai stìlust idéző templomok roppant vagyok és ìzléstelenek voltak. Aztàn indult a sétànk fölfelé. 1273. azaz ezerkettőszáz hetvenhàrom lépcső vezet fel a hegyre.Ez a kedves csalàdomnak azt jelenti hogy kb 15x feléd le hozzànk a 9re. Hát megàlltunk egy pàrszor levegőért...
A főzés pedig konkrétan nem tart egy egyfős adagra kb 10 percnél tovább. Iszonyat finom lett minden. A Tavaszi tekercsezen variàciòjàban husi is volt és egy kis zeller. Amitől friss lett az egész. Az utcai verzióban inkàbb mungòbab csìrát tesznek és vega. A leves valami zseniális lett. Otthon aki szeretne bejelentkezhet ;) A green curry picit csìpősebb lett de krémesebb és szószosabb ahhoz képest amit étteremben ettem.. A kesüs csirke igazi pasid kaja volt. Végül pedig a banànos kókusztej. Kettő perc elkészìteni. És Gergő azt mondta màr ezért megérte eljönni. Jó mi?
Mai reggeli programként bejelentkezzem egy főzősuliba mert egész napra takony időt mondott. Ahogy ezt írom olyan szinten zuhog az eső hogy nem látunk ki az ablakon. Olyan vízátfolyások vannak az úton higy megőrülsz. Szóval jöttek értem reggel kocsival. Gergő nem akart jönni aztán néni mondja hogy jöjjön a férjed majd segít megenni. Úgyhogy Gergő is belekotnyeleskedett a kókuszoevesbe :D Jah és mivel mindenki a délutáni kurzusra jelentkezett ezért tök egyedül voltunk. A választott menü pedig: - Előétel: csirkés tavaszi tekercs és csirkés kókuszleves - Főétel: Kesüdiós csirke és Zöld curry rizzsel - Desszert: Banános kókusztej Képeken az előkészületek. Feiss zöldség. Kevés husi. És szupersok mindenféle füszer valamint hal, osztriga és szójaszósz. Semmiből nem maradt ki egy pici cukor és só. Szerintem fél óránál nem tartott tovább a 4 ételhez összeaprítani mindent. Gergő közben bőszen jegyzetelte a recepteket a füzetbe amit kaptunk.

7 January 2017

Phad Thai meg vmi kaja amit még nem próbáltunk fini sűrű szósszal. Annyira jó ez kajálástól kajálásig tart a nap és a legfontosabb tervezés, higy mikor hol mit fogunk és akarunk enni :Dddd Kaja után körbenéztünk. Egy hosszú út van a tengerpart mellett (már amennyit láttunk belőle) bazársorral. Egész sok magyar szót hallottunk.
Ééés a végső kényeztetés. Szerencsére belenyúltunk a jóba. 3 napot az Apple a Day nevű egy éves hotelben leszünk. Jóval drágább mint az eddigiek de még az otthoni árakhoz képest is szupi. Csidicsudi szép a szoba. Almaszörpi amikor megérkeztünk. Van egy piros medence. Van edzőterem. Van ingyen bicikli. A szobában ingyen minibár. Benne noodlis leves. Gergő talált a hűtőben zselét. A füriben meg fülpiszka ami Gergő számára a megváltás maga. Jah és van strandszőnyeg meg papucs a szobához. És ezek tök apróságok de úgy élvezem. Meg kaptunk egy ingyen pad thait. Ugyhogy megyünk is enni. ;)
Hajón mindenkit összeraktak aztán útközben dobáltuk le az embereket. Pl aki Phuketre ment az egy masik hajóra szállt át a víz közepén. Elhaladtunka a Railey beach mellett is. Gyönyörű. Ha utolsó nap még kegyes lenne az idő akkor átkenuznánk oda. Aztán valahol tök máshol rakták le a maradék embert és úgy szedték össze az utasokat az autók.
Indulás előtt még megnéztük az esős partot. Aztán jött is értünk a busz ami a kikötőig vitt.

6 January 2017

Tegnap este olyan szinten elkezdett szakadni az eső. Végül talaltunk egy beülős helyet. Aztán random buli lett egy kis rummal meg B52 koktéllal :D És olyan finomat ettem!!!!
Szigetről szigetre: Érdekes így egymás után eljutni ezekre a tengerpartokra. Mindegyiknek annyira más a hangulata meg megvan a saját karaktere. Koh Chang: Az igazi robogós hely, ahol el vannak dugva a tengerpartok a sziklák közé, tekervényes utakon kell lejutni a relative rövidebb partokhoz. Még nem annyira turistás. Kedves emberek. Olcsó kaják. A főút mellett van minden. Koh Lanta: Bár itt is lehetne robogózni mi is azt csináltuk mint mindenki más. Feküdtünk a Long Beachen és olvastunk. Úsztunk, sétáltunk. Futásra nem vetemedtünk. Sokkal turistásabb de nem vagyunk egymás szájában mint Olaszországban. A parton futnak végig a csodaszépen kivilágított éttermek amik már jóval borsosabb árúak. Koh Phi Phi: bár ide csak látogattunk. Gyönyörű kék a víz, de egy turista paradicsom. Kigyúrt angol tetkós fiatalok menetelnek. Az árak pedig lehúzósak. Utolsó partunk pedig Krabi melletti Ao Nang Beach lesz.
Végül Koh Phi Phi Donban raktak ki minket ahol egy tök jó kis vásárlós rész volt. Amnyira más jellegű volt a város. Turistásabb jóval viszont jól néztek ki ezek a kisutcák. Mindenki sétafikált shaket ivott.
Ezután snorkelezés következett a Monkey Beach nevű helyen. Nagyon sok szép hal volt. A parton majmok vadászták le a turistáktól a kaját. Volt icipici is. Aztán a Bamboo Island következett. Itt ebédeltünk. Olyan hihetetlen szép színe volt a tengernek. Teljesen megihletett úgyhogy ki is találtam hogy fogom lefesteni a nappalinkban a komódot :D
Az első megálló a Maya Bay volt, ahol a Part című filmet forgatták. Csodakék tengger. És tényleg fehér, aprószemű homok amit még sehol sem láttunk. Átsétáltunk egy másik kilátós részhez. Gergő kalózkodott egyet. Nagyon szép hely volt de rengetegen voltak. Úgyhogy a sok hajótól azért nem volt olyan idilli a látvány de érdemes volt megnézni.
Reggel jöttek értünk a Koh Phi Phi szigetes túránkhoz. Kivittek autóval annak a partnak a végéhez ahol sétáltunk. Onnan indultak a SpeedBoatok a különféle programokra. A durva az hogy míg Koh Changon 850et fizettúnk az egy napos hajós snorkelezős programra, itt 1600 bathtot. Úgyhogy olyan 14.000 huf körül. Annyira érezhető hogy itt mennyivel túristásabbak az árak. Az út széli helyen kb annyiért eszünk mint Koh Changon az éttermekben.

5 January 2017

Egész nap a strandon tespedtünk.Aztán este végigsétáltuk a 1,5 kmes tengerpartunkat a naplementébe meg szerváltunk egy kis helyi rumot amit itt ananászlével isznak isznak. Tök jó.
Reggelire találtunk egy pékséget tegnap. Nyimm nyamm. Amit meg még imádok itt hogy két szót se bírnak angolul leírni. Vagy pl ugyanazt a szót vagy 3 féleképp leírják. Akár egy oldalon belül. Vagy amikor a nemzeti parkban sétálltunk akkor más szerepelt a táblán, egy térképen és a vízesést jelző táblán, úgy hogy ez a saját egyik helynevük...

4 January 2017

Ahogy fekszünk a tengerparton, valami fura motoszkál a combom között, egy zöld kígyó volt:) Dóri is mondta érezte ahogy áthajtott rajta. Nem tudtuk lefényképezni mert olyan gyorsan mászott fel a fára nem lehetett követni. Csak azért adok halat mert nem a gatyámba mászott be😉 https://www.thailandsnakes.com/thailand-snake-notes/most-common-snakes/ Innen vagy az első vagy a harmadik lehetett. Másik kígyós élményünk még Koh Changon volt, este kerültem ki a képen szereplő kígyót.
Három betű strand, ja nem három, de akkor is strand:) Meg incsifincsi rák meg tavaszi tekercs meg nyamm nyamm. Annyi mindent eszünk. Még szerencse higy sétálunk mellé és nem leszünk dagik.

3 January 2017

Cuccolás az új hely felé és a Best House Lanta a cuki erkélyünkkel. Meg a kivilágított esti part ami kb 100 méterre van.
Megérkeztünk a szállásunkra (Lantawadee Resort and Spa Koh Lanta) megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a képek amikkel hirdették a hotelt több mint 10 évesek lehetnek. (A végére feltöltöttem a csali képeket is amire beugrottunk.) Büdös és lepukkant volt az egész. Ledobtuk a táskákat és mondtuk a recepción, hogy eldöntjük megyünk vagy maradunk. Picit fáradtak voltunk hat órás utazás után. Ebedeltunk egyet a közeli étteremben, megkérdeztük van e valami jó ötletük. Volt:) Megnéztük, pont egy szoba volt szabad, lefoglaltuk és visszamentünk a cuccainkért. Fájdalommentesen vettük az akadályt, hasonló áron 100*-gal jobb szobák lett ami nem is büdös;) Lantawadee még kap egy nagy büdös egy csillagos értékelést!
Telefonom tök hasznosat kérdezett, nem is tudtam mit válaszoljak.
Hajón a Dóri harmadával lealkudta a taxit:) Pofátlanok és hazudnak mint a vízfolyás. Pejsze, csak nála lehet taxit foglalni... Úgy döntöttünk most már mindenből alkudni fogunk! Aki ide jön, alkudozzon és mindenben kételkedjen!
Útközben kisbusszal és hajóval:)
Az időtől féltünk picit, mielőtt ide érkeztünk, néztük az időjárás jelentéseket és csak esőt láttunk. Igaz mind a három nap esett, de nem éreztük párásnak, naponta maximum egy-másfél órát esett. Egész végig rövidnadrág, inges idő volt. Egy jó poncsó azért megéri az árát. Itt is lehet venni mindenfélét, mi a 20 Batossal elégedettek voltunk erre a két napra. Talán a legjobb öltözet ide, vízálló túraszandál, fürdőshort, gyorsan száradó inkább műszálas, nedvesség elvezetős ing vagy póló.

2 January 2017

A túra után búcsúzóul sétáltunk egyet a faluban.
Még egy pár kép a nemzeti parkról.
A faluban a fő utca vége a nemzeti parkba vezet. Délután úgy döntöttünk sétálunk egy picit. Nagyon szép az egész park, van sok tanösvény, csak a töredékét tudtuk bejárni. Felüdülés volt kitaposott széles utakon járni. Azért itt is esett egy kicsit a változatosság kedvéért, de a jungel úgy néz ki ilyen:)
Érdemes az utcán is résen lenni:)
Reggel befizettünk egy elefántozásra. Elvittek volna egy fél órát elefánt trekkingre. Ülésen az elefánt hátán majd meg is fürdethettük volna az elefántot. Odaérünk túravezető elkezd kamuzni... Már meg sem voltunk lepődve. Elkezdett alkudozni higy akkor csak ez vagy csak az. Mondom haver akkor beszéljünk az árról. Mondom ne nézzen hülyének. Konkrétan elkezdett ordibálni az ürge velünk. Mondtam hogy na ezt ne. Végül egy fél órás programunk volt ez után az előjáték után elég nehéz volt visszaállítani az agyunk hogy élvezni tudjuk ennek a hatalmas csodaszép állatbak a társaságát. Visszafelé a marhája sűrűn magyarázkodott meg bocsánatkérés... Na mindegy. Viszont láttunk vízben úszó elefántkakát :D

1 January 2017

Úgy döntöttünk hogy végül maradunk még egy napot. Kirándulunk egyet a nemzeti parkban meg elmegyünk elefánizni :) Viszont este találtunk egy Isteni sültcsirkés helyet. Egy megváltás volt. És friss fantasztikus uborka saláta. Nyammm
Kb fél óra esőben poncsóban ázás után kikötöttünk. Egy két órás barlang és esőerdő túra volt menün. Szakadt az eső. De nagyon durván mi meg negkivágtunk a hegynek. Olyan mennyiségű eső esett hogy az már lehetetlen cmindenkin mindenhol folyt a víz :D A megálló egy denevérekkel teli büdi barlang volt. A tegnapinakca közelébe se ért, de jó volt ez a kis túra. Végül még egy óra volt a kikötőig, addigra már a poncsóknak teljesen mindegy volt. Még szerencse hogy kaptunk kukás zsákot. Igy legalabb a cuccunk épségben megúszta.
Reggeli előtt ismét kis hajózással indítottunk állatok reményében de ismét semmi. Ellenben elkezdett esni az esőőő.

31 December 2016

Gyors "zuhany" a tóban. Közös vacsi. Gyerekek amúgy a túrát szinte egy hang nélkül tolták le. Aztán elmentünk egy esti kis hajózásra állatokra vadászni de az nem jött össze. Aztán próbáltuk az időt elütni éjfélig. Szókirakóztunk. Ninjás játékot játszottunk. Közben folyt a rum meg a sör ;) aztán közeledett az éjfél ment a táncolás is. Addigra a fenébe kívántak minket mert a thaiok meg hajnalban kelnek. Végül mindenki boldog újévet kívánt és ezek a marhák egy szó nélkül lekapcsolták a generátort miközben néhányan a vízbe ugráltak éppen. Full sötét lett a semmiből. Ketten össze is törték msgukat a pallókon. Egyik lány bele is esett a vízbe és teljesen lehorzsolta a lábát... Vendéglátáshoz van érzékük. Ja nem... Mindenesetre jó kis este volt de nem volt veszélytelen a nap.
Megérkeztünk a barlanghoz és indult a móka. Európában egy ilyen hely közelébe se engednek. Nem hogy be. Vagy ha igen akkor is csak max barlangász engedéllyel. Egy hatalmas cseppkőbarlangba mentünk be és majdnem egy kilóméteren keresztül másztunk át köveken sziklákon, és gázoltunk térdig vízben. Volt olyan rész is ahol nyakig álltunk a vízben és a sodrással szemben kötélen húztuk fel magunkat. Döbbenetes élmény volt mindenkinek. A barlang egyik részén rengeteg denevér. Szebbnél szebb alakzatok mészkőből mindenhol. Utólag gondoltunk bele hogy mekkora szerencsénk volt hogy nem kezdett el szakadni az eső mert olyan szunten megduzzadhatott volna a barlang vize... Fantasztikus élmény volt!
Na és akkor délutáni progi egy barlanghoz túra volt. Evéd közben a túravezető elkezdte mondani hogy akkor mellkasig meg fejközépig fog érni itt meg ott a víz. De konkrétan senki nem mert se visszakérdezni hogy igaz-e amit mond nehogy hülyének nézzék. Hajóra szálltunk. Kiraktak minket egy pár perc múlva és elindultunk az esőerdőben. Aztán egyszercsak túravezető folyóba be és átkelés a mellkasig érő vízben. Ott egy pillanatra mindenki megállt sztán rájöttünk hogy ez tényleg ilyen lesz... :D
Megérkeztünk a bungalókhoz már a Khao Sok Nemzeti Park területén. "Check in" aztán mindenki úszkált még a tóban. Nagyon jó volt a sok sós tengervíz után. Kajáltunk egyet aztán indult a délutáni kaland...
Busszal szedtek fel minket a resortnál. 14en voltunk. Röpke megálló egy piacnál ahol isteni sültbanán volt beszerezhettünk poncsót meg vízhatlan teló tokot. Ekkor még nem sejtettünk semmit. Majd kiértünk a kikötőhöz ahol indult is a móka. Gyakorlatilag ilyen fa hajók voltak ráeszkábált pöfögő motorokkal. Kb egy órát nyomultunk a hajóban míg elértünk a bungalókig. Mindenki csurom vizes volt. Ködös felhős volt az idő de nagyon szépek voltak a hegyek körülöttünk.
A szandált megadta magát, még szerencse séta közben találtam zöld madzagot! Egy fél óra szöszmötöléssel megjavítottam. Úgy döntöttem ez lesz rajtam a túra első napján, a Dóri picit kételkedik kibírja-e. Én a szandált a fogadok! :)

30 December 2016

Esti pizza :D Egyre nehezebben megy a rizs meg ezek a kütyük. Ma pedig megyünk a két napos nemzeti park túránkra valószínűleg net nélkül. Úgyhogy mindenkinek Boldog Új évet ;)
Aztán ballagtunk tovább, szerváltunk egy kutyát aztán kikötöttünk egy állatjó bungalós helyen ahol patak is volt meg néhányan fürödtek :) Fél nap alatt kiment a fejünkből a Bangkoki borzalom...
Kálváriánk a végéhez közeledett amikor én már majdnem összeoisiltem magam... Megérkeztünk végre a Nemzeti Park megállójához ahol felszedtek minket autóval. Ez volt a meglepi. A Jungle Hut resort nevű helyen vagyunk cuki cölöpökön álló házak, nyugi, patakcsobogás meg esőerdő és hegyek. Bebizonyosult hogy mi vidéki gyerekek vagyunk. Nem kell nekünk a nagyváros. Elmentünk picit kajálni, sétálni és találtunk kaucsuk fákat.
Megálltunk a vasútállomáson is:) Ismét egy kis kaja, meg jó pár ember.
Most érkeztünk meg az igazi pályaudvarra és felraktak egy halom embert a buszra:) Szóval innentől kezdve simán jöhettünk volna tömegközlekedéssel is. Szóval, úgy néz ki még sok helyen még fogunk állni. Madárnak nézik az embert, de rábasztak mert tényleg azok vagyunk, csak azt felejtették el a madarak híreket is gyorsan viszik!
Surat Thaniba nem nagyon érdemes jönni, a Dórit idézve: Ez egy porfészek:) Ami viszont jó, ismét buszra raktak, ez valamilyen helyi távolsági járatnak néz ki. Most már biztos, hogy az előző helyre venni vittek. Elég jól kifejlesztették a pénzszerzés tudományát... Legközelebb majd megkérdezzük az utazási irodát, hogy mennyi csatlakozás várható! Mi is tanulunk:)
Egy Tuk-tukkal atvittek egy másik helyre, véletlen itt is 1,5 órát kell eltölteni. Véletlen most kérdezték meg 10 percen belül sokadjára, hogy akarunk-e reggelizni, vagy inni enni valamit. Senki nem akar enni, úgy néz ki itt már mindenki lehúzásbiztos:)
Az utazásunk zökkenőmentes, hajnali fél hatos átszállással. Szerencsére csak másfél órát kell várnunk a csatlakozásra. Ilyenkor mindenki színes matricát kap, az alapján találják meg a sofőrök az embereket. Most Surat Taniban vagyunk innen indul mindenki tovább hajóval kis és nagy busszal.

29 December 2016

Végül a Wat Arunt néztük meg ami épp felújítás alatt van. Hajóztunk egy picit és épp a lobbiban összepakolva írjuk a posztokat mert éjszakai busszal megyünk a Nemzeti Parkba ahol majd a Szilvesztert is töltjük :) Ha eltűnnénk ott vagyunk :)
Ma megnéztük a Wat Pho-t is ahol az ország harmadik legnagyobb fekvő Buddhája van. 46 m hosszú és 15 m magas. Szép templom volt nagyon. Rengeteg turista de annyira széek a kerámiával borított sztúpák <3
Megnéztük a királyi palotát, de beszéljenek a képek helyettem!
Még egy pár fotó a Királyi Palotáról. Ismét nagyon szép volt. Olyan részletgazdag. Engem valahogy teljesen lenyűgöz. És mégsem giccses. Közben rengetegen jöttek leróni a tiszteletüket a Király előtt. Szerintem órákig álltak sorban az emberek. Az utcákon töménytelen mennyiségű kép van a királyról. Hihetetlen hogy mekkora személyi kultusz öleli körül...

28 December 2016

Este egy jó thai masszázzsal kezdtünk, majd a végén finom teát kaptunk. Kedves kis gesztus, és a tea is finom volt! Picit barangolni az esti utcán, még elintéztük a holnapi utunk teendőit. Majd a hotel fohadójában irkásztunk egy kicsit:)
Ismét hajókáztunk egy picit, kiderült, hogy a hosszúkás hajók átlóban, a komp szerű téglalap alakúak csak szembe közlekednek. Ennek csak azért van jelentősége, mert még nem tanultam meg kukacírásul, így rossz hajóra szálltunk olelőször:) A vizet szeretem itt nem olyan rossz a levegő mint a városban.
Megnéztük a Nemzeti Múzeumukat, szép aprólékosan ki van dolgozva minden részlet az épületeken. A legjobban a kakasos ajtón állok tetszettek. A kakasviadalok jutottak eszembe róluk:)
Itt több az autó mint a motor, moccanni sem lehet az autóktól. Kambodzsában kevesebb volt a szabály, mindenki össze vissza ment, de éreztem mindenki figyel a másikra. Itt ezt nem érzem.
Ezek a turista sofőrök nem semmik. YouTube-oznak vezetés közben, szállodába nem visznek vissza, csak kiraktak pár utcával arrébb. Sajnos nem lehet velük beszélni, maximum az utca nevét mondják ha lefékeznek. Ez jelenti azt, húzzál ki a kocsiból. A fuvar elején még normálisabbak, de mikor megérkezünk kb kidobnak mint a szemetet. Kambodzsában megvan bennük a jóakarat ott még köszönnek és mosolyognak, itt már csak ülnek morcosan a volán mögött és kettőig nem tudnak számolni.
Ez pedig az utolsó és egyben legfontosabb templom. Nagyon szép makettel. Az izgis része hogy a fő templomok körül 100 pagoda van amiben az egyik király 100 felesége van eltemetve. Szerintetek hogy kehet 100 nővel elbírni? Vesézgettük egy darabig a többnejüség intézményét :D Elég sok minden érte a templomokat. Rongálások aminek következtében lefejezték a buddha szobrokat. Tűzvész amikor a Burmaiak felégették a várost és nem olyan rég egy árvíz miatt elég sok épület megroggyant.
A mai nap az Ayutthaya templomokhoz mentünk el az idegeim megkímélése érdekében szervezett programmal. Jott a busz. Felpattantunk aztán templomoknál le. Összesen 6 templomot lattunk ma. És ezeknek nem fogom tudni elmondani a nevét. Az első és az utolsó nagyon szépek voltak. Az egész érdekessége hogy az Ayutthaya kiralysag döntötte meg az Angkori Khmer birodalmat. Az itteni templomok joval fistalabbak. 1300-1700 között épültek főleg téglából úgyhogy Angkor után nem volt olyan álleesős élmény de érdekes volt látni a történelem folytatását.
Gondolatok Bangkokról és a Thaiokról: Elég kifordult érzés, hogy míg két éve annyira tetszett Bangkok most valami döbbenetesen nem. Az a rész ahol a szállásunk van egy túrista buborék, hangos zajos bazáros és azon kívül ott ez a sok flegma saját életével foglalkozó káoszos tudatlan ember és világ amivel ma találkoztunk. Egy élhetetlen nagyváros forgalommal, bűzzel, és emberekkel akik full hülyének nézik a turistákat holott belőlük élnek. Az egyedüli kedvesség meg segítőkészség ma kb a katonáktól jött. Remélem a holnapi szervezett nap helyrebillent...
... Hogy hova mennénk. Egy rohadt szót nem beszélt angolul. Az hagyján de a térképet mutogatva sem volt halvány lila segédfogalma hogy miről beszélünk. Végül ugyanugy BKV-val mentünk haza. Kikötöttünk a Victoria Monumentnél ahol ismét 1 taxis elküldött hogy nem megy oda vagy nem fogta fel... Aztán konkrétan három buszjegyes három különfélét mondott miután nagynehezen felfogta a dolgokat. Valami Shuttle Busszal jutottunk el a Királyi Palotához ami viszont le volt zárva a Király Halála miatt. MINDENKI feketében volt. Mindenki. Az egész ország. Elég döbbenetes, meghökkentő és egyben megható is. Hazavergődtünk végre majd röpke egy órát vártunk két brazil lány miatt az utazási irodában. Ugyhogy gyakorlatilag ma délelőtt 11-től este 11ig valahol vártunk... A mai förtelem nap után foglaltunk az Ayutthaya romokhoz buszt. Fene sem szenved ezzel a tömegközlekedéssel. És úgy néz ki, hogy a Szilvesztert egy Nemzeti Parkban töltjük <3
Az a bizonyos KAKA nap. Ez a nap olyan szinten volt kuka az én megélésemben hogy zseniális. Reggel azzal indult hogy nem tudtunk egyből pénzt felvenni. Kiirta az ATM hogy nem elég az egyenlegünk. Ez volt az első sokk. Internetet keresünk egy kávézóban lecsekkolni hogy valóban megvannak e a jo kis angol fontjaink. Szerencsére megvoltak csak a limitünk nem volt elég. A hajókázás okés volt és a busz út is elviselhető. Kb 13.30 körül értünk a kormányépülethez ahol röpke 3 óra alatt kb már sikerült is elintézni azt a kurva vízumot potom 1900 bathért. Kb 15.000 ftért fejenként... 20 ember várt előttünk. Annak ellenére hogy egyszerre ültünk le ügyet intézni az én útlevelem kb több mint fél órával később adták vissza mint Gergőét. Elmentünk kajálni (gyors kaja blöá de akkor jó volt) majd már ott voltunk hogy ennyi várakozás után inkább taxi. Egy motoros taxis megpróbált átcseszni miután már MINDKETTEN a motoron ültünk. Értsd 3an ültünk rajta... Ezután egy taxisnak próbáltuk elmagyarázni...

27 December 2016

Mialatt a sorra várunk, szeretnék köszönetet mondani fő támogatóinknak: Journi:) Google Maps ahol tervezzük a tömegközlekedést, és megtaláljuk a látnivalókat. Maps.me térkép, amivel net nélkül barangolhatunk a helyes úton internet nélkül. Dóra aki az est háziasszonya ésés a jó ötletek meg a 😘❤❤❤ forrása.
Aki busszal jön Thaiföldre az megcsodálhatja az Immigration Office Division 1 szárnyát, ha nem elég a 15 nap. Röpke 4 órás kiruccanás. Pár papír és fénykép meg 1900BATMAN és már maradhatunk is. Nem érdemes a vízum lejárta után maradni, mivel 3 éves kitiltása és naponta 500BATMAN az ára.
34 megálló alatt ráértünk picit unatkozni:) Érdemes mögöttem a gyanakvóan néző emberke!
Busz szépségversenyt tartottunk a 66-os buszra várva. Nem mindenki rajongott a látottakért:) A lerozzant buszokhoz csinos kalauzok járnak. Ami nagyon menő, hogy nincs oldaltáskájuk, hanem egy hosszú tolltartó szerű fém dobozban tartják a jegyeket és az aprót. 34 megálló után valamikor talán le fogunk szállni...
Hajókázás 28BAT-ért kettőnknek(kevesebb mint 280Ft) az élmény kihagyhatatlan!
Kicsit később indultunk reggel mert még mindig ment a tanakodás hogy merre menjünk tovább. Mindenesetre beterveztük a f@cking vízumot mára hogy letudjuk. Néhány kép melyek bizonyítják hogy ettünk ma is. Aztán egy röpke parkon áthaladtunk. Majd indult ez a fergeteges nap...

26 December 2016

Megérkeztünk Bangkokba. Szállásunk a Sawasdee Smile Inn ahol. Hat az biztos hogy jot mosolyogtunk a szobán. Szerintem konkrétan több embert is öltek a szobánkban. Anyukáink eléggé megkérdőjeleznék a higiéniát. Este elkezdtük tervezgetni az utunkat. Elég nagy a szürkeség a fejünkben. El kell intéznünk a vízumot. Meg úgy néz ki, hogy a szigeteken ahova akartunk menni épp esős az idő úgyhogy újratervezés.... Este bementünk egy pár utazási irodába több kevesebb sikerrel majd kajáltunk egyet aztán elkezdtünk sétálni és Belefutottunk immár harmadszorra Linába és Robertbe. A buszutunk második felében kerültünk egy minibuszba Sie Reapből Ko Changra. Majd Ko Changon másnap a vízesésnél találkoztunk. Aztán pedig tök véletlenül Bangkokba. A beszélgetés közben az is kiderült, hogy Siem Reapben UGYANABBAN a hotelben vpltunk de nem találkoztunk mert ők egy órával később indultak Siem Reapből. Nagyon szuper kis este volt.
Csendélet! Nem is olyan könnyű a helyi utazási irodákkal megértetni magunkat, ahol karácsonyfát látunk ott már van okunk bizakodni:)
Reggel jöttek értünk a szálláshoz busszal. Aztán kompra szálltunk Koh Changnak búcsút intve. Egészen a víz közepéig ahol elkezdtünk körbe körbe menni. Lerobbant a komp aztán egy pici kis nyomi hajó húzott ki minket a partra. Találkoztunk egy párral akivel a hajós napunkon utaztunk együtt.
Utolsó napunkat Koh Changon tengerparton töltöttük kedves kis rákocskák társaságában:)

25 December 2016

És mèg egy adag kép. Ma több partra is elmotoroztunk. Aztán naplementés gyümölcsevés miközben elefánik jöttek a partra. Ma délután találkoztunk egy pasival aki konkrétan halászhálót szőtt.
Az estét egy nagyon finom karácsonyi vacsival zártuk a mellettünk lévő tengerparti Lisca Beach BBQ helyen. Olasz menüvel... Jó sokat tudtunk beszélgetni míg elkészült a menü. És a végén sikerült helyit választani halacskával karácsony alkalmával :) A szomszédból pedig vidám élőzene szólt.
Visszafelé megnéztünk jó pár mérges majmot:)
Kiraktak minket négy-öt helyen. Hol a víz alatt bámészkodtunk hol a parton lófráltunk. Ez épp a szigeten császkálós verzió. Annyira hihetetlen színe volt a víznek és voltunk egy fehér homokos parton is. Csudiszép volt.
A mai napot hajótúrával töltöttük, 5 szigetre látogattunk el és közben meg is ebédeltettek bennünket. Láttuk hogy kell halat fogni hajó után kötött zsineggel :) Igazán izgalmas karácsonyi program. Annyira távoli az egész. Egy egy karácsonyi díszítés meg a facebook emlékeztet csak :)

24 December 2016

A szigeteknél mindenki a fejére csapta a szemüvegét, pipáját és ráfeküdt a jó kis mentőmellényre és nyomtuk a snirkelezést. Nagyon cuki halak úszkáltak. Érdekes korallok voltak a fenéken. Én még ennyit nem bambiztam halakat. Izgis volt. Ajándékként szétégettük a hátunk meg a popink :)))
Még a strandon kezünkbe nyomtak egy szórólapot az esti ragie koncertről. Meghalgattuk Bob Marley számait, tánciztunk és heverésztünk a tenger parton. A buliból hajnali 2 körül keveredtünk haza.
Vacsora vietnámi ettünk, ittunk zöldet, és találtunk nagy bogarat:)
Megtaláltuk a helyi piacot. Szerintem ez a legnagyobb a szigeten. Minden colopokon van, nagy meglepetésünkre megtaláltuk az egyik szállás lehetőségünket a piac közepén. Mozgalmas lett volna:) A piac után a kikötő van az új évre szépen feldíszített világítótoronnyal. Kis nézelődés után házának vettük az utunkat.
Reggeli után irány a Kong Kloi Beach:) Napsütés és fürdés a két kulcs szó!

23 December 2016

Reggelire ma ananász és durián volt a menü. A durián az a gyümölcs amit nem engednek fel buszokra vagy repcsiremert elég büdös. Annyira nem volt rossz az íze, de ilyen meghatározhatatlan krémes állaga van. Utána pedig másfél hét után ittam egy kááávét.
25 km után megpihentünk a bazárban. Ettünk finom saslikot, majd visszafelé négyzetes nutellás banános palit. Itt a tészta rétes szerű volt, és vajon sütötték meg egy vokon. A bogarakat nem kostoltuk meg, legalábbis, ameddig tudunk mást enni nem fogok pénzt adni érte:) Egy utazási irodában a kutya tartotta a frontot, pörgős nap lehetett a látvány után.
50 km moci után abban a hitben voltunk hogy 5 km és otthon leszünk. Sajnos a szigetet nem lehetett körbemotorozni, így amerre jöttünk, arra mentünk haza is. A sötétben pár bogár jött szembe, sajnos szó szerint. Robogó nem ültem még ennyit egy huzamban, ezt a fenekem némi fájdalommal hozta tudtomra.
Végre a hosszú út után találtunk egy strandot. Nagyon szép volt, a víz pedig meleg mint a termál fürdőkben, jó nem annyira de minden sziszegés nélkül lehetett pancsolni. Egy party hajó is befutott, miközben a vízben majszoltuk a chipsünket:) A Dóri a végén hintázott is egy kicsit. Érdekes és szép volt átélni amit csak a filmekben láttam:) Pálmafák, fehér homok, kék meleg tenger, és menő csajszi az oldalamon;)

22 December 2016

Kambodzsa és Thaiföld közötti difi: Az a durva hogy gyakorlatilag a határon átlépve szemetszúr a különbség. Míg Kambodzsában mindenhol por, kosz, relatíve kevés autó ám annál nagyobb vörös por volt, addig Thaiföldön az út mellett bevetett, vagy megművelt földek, ültetvények és tiszta és rendezett környezet. Itt az utcai kifőzdéknél is volt mindenhol hűtő. Addig Kambodzsában mindent nagy narancssárga jégtömbökkel teli hűtőkben tartottak. Itt tényleg mosolyognak az emberek. Eddig nem kellett alkudni sem. Mindennek megvan az ára. Sok helyen kint van a király képe akit gyászol az ország. Úgy tűnik tényleg van oka és tényleg szerették. Érezhető a két ország közti fejlettségbeni különbség.
De akkor végül úgy döntöttünk hogy a Long Beachre, a sziget legdélebbib csücskére csak odamegyünk már még 7km-ert. Amit nem tudok megszokni hogy el vannak dugva a strandok és hitelokon kell keresztül menni. Itt is ez volt. Kis kunyhós hely ahol 2000 ftért már ott is lehet aludni. Durva. Lubickoltunk chipset zabbantottunk aztán elindultunk visszafelé...
Megálltunk egyet kajálni aztán robogtunk tovább. Kimentünk egy mólóra, ami a sziget túloldalán volt. Ezen a részen konkrétan semmi sem volt szinte. Néhány hotel meg elvétve egy kajálda de ennyi. A sziget vége felé elkeveredtünk. Egy kilátót és egy halászfalut kerestünk de nem találtuk. Ott egy picit előtört a hiszti :D hogy nem fogunk strandolni ma??????
Következő megálló a Kong Phlu vízesés volt. Icipici de cuki. És lehetett benne fürdeni. Tele volt tök nagy halakkal akik rajban közlekedtek és simán odajöttek és a picik elkezdtek csipkedni. Pont összefutottunk a német párral akikkel a buszon ismerkedtünk meg.
Mocira pattantunk és az első kilátó pontig robogtunk az össze vissza hegyes völgyes úton. Na itt mindenki vagy robog vagy hatalmas Toyota vagy Honda pick upokkal rohangásznak.
A kövi 5 éjszaka a Bailan View Bungalowban hajtjuk álomra a fejünk, hiper cuki. Bár a tengerpartért menni kell azért. Meg úgy általában. Ahol mi vagyunk az egy nagyon kicsi rész. Gyakorlatilag a szigetet a kikötőtől a sziget két oldalán egy egy út megy. Azt még nem vágtuk, hogy ezek nem érnek össze... Ennek nap végén lesz jelentősége ;) Az út két oldalán városonként hotelek és boltok, éttermek, vannak.
Az utat mindenki egy mukk nélkül bírta, még a kis lurkók is. Azért nekünk is kemény volt 12 óra buszozás 3-4 szeri megállással. 2 perccel a komp indulása előtt álltunk fel rá. Kézifék behúz, s már indult is a komp. Eléggé ki volt centizve. Még egy fél óra kocsikázás a szigeten és megérkeztünk a szállásunkra.
A Thaiföldi oldalon jó hosszú sorban állás következett. Összebarizutunk két argentin sráccal, ki nem találjátok de grafikusok voltak:) Az egy órás sorbanállás után megkaptuk a pecsétünket majd mentünk tovább. Ekkor derült ki az egyik társunkat nem engedték át, mivel horvát útlevele volt. Vissza kellett mennie Phnom Phenbe vízumért... Megnéztük a pecsétünket, és csak január 4-ig van csak tartózkodási engedélyünk. Mint megtudtuk csak a repülővel érkezők kapnak 30 napos vízumot. Így most van egy körünk Bankokban meghosszabbítani, elvileg az Immigration Office-ban. A határ után egy pick-upra pattintottak fel, ami elvitt a buszhoz. Bementünk egy váróba, ahol ebédelni is lehetett, és vártunk két órát mire elindultunk. A kisbuszt teljesen megtöltöttük, nem is értem hogy fértünk el a csomagjainkról. A sofőr mint a mérgezett egér hajtott rendesen, senki nem mert megnyikkanni:)

21 December 2016

És akkor jött a jól megérdemelt pad thai bár ez nem volt annyira jó mint amilyet már kóstoltam. Gergő is finit evett. Úgy dőltünk be a kulipintyónkba mint egy zsák krumpli.
Reggel 6os kelés utan elvileg olyan 7-7.30 között szedett fel a buszunk a hotel előtt gyakorlatilag majdnem 8kor. 8kor indult ugyanez a busz Koh Chang felé. Szerencsére csak kisbusz volt, de így is belepréseltek vagy 15 embert. Köztük egy svéd családot két 6-8 év körüli gyerkőccel. Annyira egy szó nélkúl viselték az egészet. Kislány pedig frankón rosszul lett a határon a bűztől. Poi Petig, a Kambodzsa - Thaiföld határig nagyjából könnyen ment a dolog. Nem tudtuk akkor még hogy a remélt kb délután 3 helyett 7re fogunk megérkezni... Röpke 12 órát utaztunk ma. Utunk jobbnál jobb klotyókkal volt tarkítva.

20 December 2016

Holnapi buszos utunkhoz Koh Changra egy francia pékségben vásároltunk be. A tulaj Franciaországban tanulta a mesterséget. Vacsira meg ettünk egy szenyát. Itt ez számít kulináris különlegességnek :)))
Hazafelé a városon keresztül mentünk. Rá sem ismerünk. Üres minden ahol éjszaka tumultus és piac meg emberek nyüzsiznek. Ebédre jó kis kínai konyha mellett döntöttünk.
Még néhány kép. Plusz a suliból hazafelé hajózó gyerekek.
Ezután a Mangróve erdőben hajóztunk bónusz 10$ért, ahol úszóhajóknál lehetett persze vásárolni. Majd egy étteremben raktak ki ahol ismét ez volt a program. Ez volt az a pont ahol terhessé vált az egész. Érdekes, lenyűgöző, szép helyeken jártunk. Különleges élmény volt és még inkább az kehetett volna. De egyszerűen annyit látnak a turistában mint egy mozgó pénztárca és az állandó tukmálástól alapból elutasítóvá válik az ember. Holott valljuk be az itteni szegénységből csinálnak turizmust de nem értenek hozzá. Érdekes volt azt is hallani, ahogy az egyik épp egyetemista vezetőnk célja, hogy idegenvezető lehessen az Angkorban mert így akár 20-30 dollárt is kereshet egy nap. Ami azért lássuk be valóban nem egy rossz kereset. Az árnyoldala hogy ahhoz hogy megkaphassa a jogot, 2000$t és egy vizsgát kell letennie.
Megnéztünk egy pagodát, ami mellett egy új suli volt. Épp akkor jöttek ki ezek a 4 éves kis mosolygósfejű mucik. Az egyik kézenfogott. Elkezdtünk ugrálni. Nagyon édesek voltak a kis egyenruháiikban. Persze itt is jöttek az árusok és volt olyan pici is aki elkezdte nyomni a mostanra már megszokott "ván dállör" szöveget.
Ma reggel jöttek értünk a hozelhez és a Tonle Sap tóhoz mentünk megnézni a Kampong Phluk úszó várost. Fejenként 18$-t fizettünk a fél napos túráért. Abszolút megérte az árát. Busz után átszálltunk egy lélekvesztőre. Olyan hangokat adott ki a hajó... És akkor megpillantottuk a házakat. Fa lábakon áll az egész, hogy az akár 6m-es vízszint ingadoást is elbírja a száraz és nedves évszak között. Szegénység volt itt a javából. Halászatból élnek, eddig kézzel mostmár egy pörgő hengerszerű masinával verik ki a halat a hálókból. Átlagosan napi 1-1.5$t keresnek a férfiak halászattal. Mindenhova hajóval közlekednek. Áram nincs, csak napelem és fa tüzelés. Néhány ház alatt icipici stégen disznókat tartottak. Megdöbbentő volt de valahogy mégsem vágott fejben. Láttam már hasonlót Vietnámban is. Valahogy ezt máshogy láttam mégis. Mindenki dolgozik. Mindenkinek van teendője. És ide beltartoznak sajnos a gyerekek is. Nagyon nagyon koráb befogják őket.
Azért az vicces ahogy jött a hindu vallású új király nekiestek a Budhát ábrázoló dombormű élnek serényen. Az már csak fricska, hogy indiaiak restaurálják a templomot. Talán ők végzik a legjobb munkát.
A menő bicajainkat még a kiskakas is megcsodálta:)
Az elefánt terasszal szemben már kezdik csatarendbe állítani az újabb templomokat. A zöld ruhás emberkék nagyon odafigyelnek a tisztaságra, és a dzsungel visszaszorítására:) Útközben még egy mérges majom belém között, picit megijedtem:)
Phnom Bakeng üdítőket hatott, végre egy templom ahol rajtunk kívül nem volt senki. Picit hallgathatjuk az erdőt, és a csendet:)
Forró csigát gyakran látunk az út szélén!

19 December 2016

A megszokott helyünk helyett a kb 25 kilcsis bicótúra után egy sarki kifőzdébe ültünk be. Valami megfogott benne. Gergő szupi boldogan ette a friss súltkrumplit. Én meg olyan igazi anyu féle húslevest ettem ázsiai verzióban lime-mal és korianderrel meg babcsírával. Gergő kesüdiós husit evett. Jó nap volt ez is.
Ta Prohm: viszont az lebegett a szemem előtt, hogy Ta Prohm visszaállítja a lelkemet. És így is lett. Ebben a templomban forgatták a Tomb Raider filmet. És ennek szerencsére nem a Kínaiak estek neki hanem az Indiaiak. A templomot tényleg átvette a természet bzseniális 100 éves fák növik körbe, amit nem érintettek szerencsére. Ilyenkor gondolkodtunk el, hogy mennyi munka lehetett a többi templomból eltávolítani a növényzetet. Lepucolni a mohát és rárakódott dolgokat. Ennek a templomnak az egyik árkádos részét már helyreállították és láttunk egy olyan részt is amin épp dolgoztak. Itt tudtam igazán értékelni hogy micsoda munka van ezeknek a templomokbak a helyreállításában hogy az számunkra észrevétlen maradjon <3
Ta Keo: Na és akkor itt akadt keresztbe az agyam. Elég sok templom renoválásában más más országok vesznek részt. Ta Keonak a kínaiak estek neki. És azért mondom hogy estek mert míg a többi templomnál csak csodáltam az éppen álló vagy leomlott kőhalmokat valahogy fel sem merült hogy ebbe mai emberek beleszólnak. Csak a látvánnyal foglalkoztunk. És itt viszont kristály tisztán látszott hogy hol mit pótoltak ki. És ez valahogy nálam megölte a dolog szépségét. És míg értem a dolgot hogy mégis visszaadjuk az épületek grandiózusságát és az érzést, ez a templom nagyon nem tetszett.
Thommanon és Chau Say Thevoda két kis templom volt az út két oldalán. Az érdekessége számomra hogy a templomok kereszt alaprajzúak voltak. Szépen megmaradtak a burkolatok és a minták rajtuk. Gergő itt már templomitiszben szenvedett. Viszont két nagyobb templomot hagytunk a túra végére még ezután.
Az Angkor Thom területén bicikliztünk mégegyszer kereztúl pár csepp eső kíséretében. Nagyon jó volt most ilyen nyugisan újranézni őket de nem keveredni a többi túristával.
Phnom Bakheng: icipici de nagyon magas templom ahol csak ketten voltunk. Ahogy nézi az ember ezeket a templomokat annyi kérdés merül fel. Hogyan építették. Ez most a valódi állaga vagy már hozzányúltak. Látni a porózus lávakő alap köveket. Gondolkodni hogy vajon milyen lehetett rajta a külső kőből készült faragott burkolat. Milyen lehetett amikor 300 év után megtalálták. Mennyire vette vissza a természet...
Medencézéssel kezdtük a reggelt ahol két óra alatt simán lepirultam... Khmmm... Aztán azt gondoltuk hogy legnagyobb melegben fogunk elkezdeni bicajozni de pont beborult. Cserébe kaptunk 220%os párát kb. 9kilcsi volt a háztól az Angkor Wat. A nagy templomok mellett most csak elbicikliztünk de így megcsináltuk a kis templom kört is.
Miért sír az európai lány Siem Reapben a hotel tetején? Mert az Angkornál egy kő ráesett a lábára!
Figyeljék az arcot, kb ilyen a bulinegyed;)
A Night Marketen minden van és csak 1$pls:)
Vacsinkat a Try Me Restaurant and költöttünk el. Nagyon jó hely minden szempontból. Nagyon finomak és frissek az ételek elég kedvező áron, ráadásul felszolgálók is nagyon kedvesek! És ami a legfontosabb, ünnepélyesen tarkafosás-safe étteremnek kiállltom ki:)
Itt a fák 100 év alatt benőnek egy templomot. Lehet még a francia régészek uzsijának maradékaiból nőttek:)
Neak Pean szentélynél találkoztam egy békával, de szerencsére nem kellett megcsókolnom, mert már van egy királykisasszonyom! <3
Néha eszembe jut, mikor szokása itt leszakadnia a mennyzetnek. A restaurátorok acélsodronyokkal, és fa támokkal igyekeznek lassítani a gravitáció munkáját. Remélem azért nem jár erre egy magyar építési ellenőr vagy statikus, aki rövid szemle után bontásra ítélné a templomokat:)
Megnéztük ezt a vizesárkot is, szép volt! Főleg a szobroknak a feje, akik a kobrát akarják kordában tartani!
Ismét egy templom, elötte ugráltak a gyerekek ahogy megláttak! Úgy nézem amelyik templomból fű nő, azt nem lehet látogatni:)
Baphuon templomnál szerintem a régi papok forognak a sírjukban, hogy ennyi jött-ment ember ilyen közel kerülhet istenhez! Gondolom régen csak a főpap mehetett fel nagy díszben húsvét és karácsony másnap:)
Kisebb Bayon is nagyobb volt a tegnapi gyomorrontásom miatt, Khmer BBQ nem került be a kedvenceim közé. Szalonna volt benne, még valami felszerelt hengeres csöves husi ismeretlen pépes töltelékkel. Attól félek nem külön rakták bele :0-## Pálinka, kóla, meg Bolus jó barátaim:)
Angkor Wat a legnagyobb, de nem a legtrükkösebb!

18 December 2016

Esti kaja dokumentálás. Helyi gyömbéres csirke. Gergő sült rizst nyomatott. Aztán a döbbenet mikor rájöttünk, hogy az eddig éjszakai piacnak hitt terület az lóf@sz és egy annál 10x akkora területen gyűlik az a többezer ember komplett Pub Streettel. Az összes Európai ott piált...Leesett az arcunk. Gergőnek meg alkudtunk kalapot. Juhiiijj. Túlizgalmas volt ez a mai nap ahogy a posztok számából látjátok.
És ő volt Monig, aki végigvitt minket a Nagy körön egy szó nélkül. Ki nem találjátok de 36 éves, kinéz vagy 46nak. Nős. 2012ben házasodott nincs gyerkőcük. Meló reményében költöztek a környékre. Azóta tuktukozik. Foga egy darab sem. Ellenben frankó legmodernebb telefon. Jó nap volt nagyon. A legdurvább hogy ha összeszámoljuk napi 20$ kérnek egy furikázásért. Ha minden nap összejönne egy akárhogy is nézzük adómentesen elég jól összejön egy magyar átlagfizetés... Utána pedig a tetőn a jól megérdemelt láblógatás következett.
Ta Som templom: egy pici kis levezető templom egy hatalmas fával a déli kapujánál. Meg persze árusok és brutál ufó kabóca ciripelés... Aztán utána döbbenetes felirnerés, hogy mennyire kuuurva sokat tekertünk tegnap a bicón és hogy holnap mi vár ránk a kényelmes tuktuk után.
Neak Pean szentély: Egy icipici szentély egy víztározó tó közep. Az 5 elemet jelképezi. Sajnos nem lehetett körbejárni. Viszont nekiültünk végigolvasni a Kambodzsai történelmet. Döbbenet hogy min ment keresztül ez az ország, hogy micsoda rémséget történtek a Pol Pot rezsim alatt, hogy 2008ban még mindig háború dúlt a Thaiokkal. Kérdeztük Monigot is erről arról. Nagyjából hasonló itt is a látszat politika, mint otthon, csak sokkal lentebbről kell indulnia az országnak. Pedig annyi csoda van...
Preah Khan templom: Hát ez is egy csoda volt. De tényleg. Az egyik fura nevű szeretett királyuk építtette magának meg az udvarnak míg a Bayont építették. Nagyon szép faragványok voltak a falakon, amit az utána következő uralkodó hála a jó égnek levésetett merthogy ő nem Buddhista, hanem hinduista volt. No comment. A templom összességében egy hatalmas keresztet alkotott. Benne őrök meg rendőr akik természetesen teljes jószándékkal elkezdenek mutogatni meg követni aztán tartják a markukat. Itt visszatért belénk a lélek úgyhogy még tartogattuk az erőnk. Meg szerváltunk banánt uzsira. Juhuuu
Elefántos terasz és a Leprás király terasza: Ez a két terasz volt az utolsó pontunk mielőtt visszaszálltunk a tuktukra. Itt kicsit sok volt a jóból már és annyira nem tudtuk élvezni a domborműveket mint kellett volna. Kifele nonstop betámadtak az árusok. Minden: "Ván dállör Lédi, ván dállör"
Baphuon templom: Érdekes hogy így utólag ez a templom jobban néz ki a képeken pedig a Bayon tényleg zseniális volt. Ez a templom arról volt híres hogy 63m magas volt. Elég kegyetlen volt megmászni. A hátulján pedig úgy rakták a köveket hogy egy fekvő Buddhát adott ki. És ami ennél még érdekesebb, hogy a jelenlegi egy restaurálás eredménye mivel az egész leomlott korábban.
Bayon templom: Ez a templom a legnagyobb az Angkor Thom területén belül. Arról híres, hogy mindenhonnan mosolygó arcok néznek a tornyok tetejéről. Minden torony (ha jól emlékszem 54) egy-egy tsrtományt jelképez. Nagyon szép volt. Sokkal sokkal részlet gazdagabb, ellenben ellepte egy japán turista csoport, úgyhogy továbbálltunk.
Angkor Thom: a Déli kapun át érkeztünk az Angkor Thom területére ami egy hatalmas 3x3 kmes terület tele különböző uralkodók templomaival. A déli kapu maradt meg a legszebben. Istenek tartjanak egy-egy kígyót és buddha feje fogad a kapunál. Elvitt minket Monig reggelizni. Gergő szegény szenvedett a gyomrával. Közben néhányan elefántogoltak miközben karácsonyi zenét fütyörészett a vezetője.
Angkor Wat: A napfelkelte után megnéztük a templomot. Grandiózus volt nagyon. De valamiért nem nyűgözött le annyira mint a tegnapi pici templom. Kevésbé volt díszesen faragva, ellenben tényleg ez maradt meg a legjobb állapotában. Reggelire avokádót ettünk aztán visszaindultunk a tuktukosunkhoz, Monighoz.
Hát a mai nap az fergeteges volt!!!! Rá kéne szokni erre az 5 óra alvásra. Annyi mindent lehet csinálni! Például hajnali 5kor kelni napfelkeltét nézni az Angkor Watnál. 5kor szedett fel minket az unokatestvére annak a csávónak akivel lebeszéltük a túrát. Szerencsére ő is jó fej volt. Úgy nyomultak a tuktukok az Angkor felé mint az őrültek. Kidobott minket a kapunál aztán nyomulás befelé. Döbbenet volt látni ahogy gyűlik az a sok száz ember a pici medence partjánál. Mi pedig vártuk a felkelő nap első sugarait. Nagyon szép volt.
A hazaút kalandos volt, nappal jobban szeretek bicajozni!
Pár kép még az én perspektívámból:)
A házak előtt mindenki söpröget. Valaki már nagyon korán kezdi...
Az út nagyon érdekes volt a romokig. A föld vörös, elég nagy a por. Most már értem miért maszkokban motoroznak, bicajoznak. Néha teheneket kell kerülgetni, amitől már mi eléggé elszoktunk:( Az út szélén aprócska mozgó benzinkutak vannak. Cigarettával és ásványvizes palackokba töltött üzemanyaggal. Szerencsére a bicajunkhoz egyikre sem volt szükség:)
Fényképeztem egy két villanyoszlopot, még sok-sok drótot nektek:) Itt szerintem mindenki ért a villanyszereléshez. Már kezdem érteni áramütésben miért halnak meg többen mint repülőszerencsétlenségben. Továbbá hadd köszöntsem hű segítőtársunkat az átfolyós vízmelegítőt:) Nem gondoltam volna találkozok megfelelő példánnyal. Nagyon hálás vagyok neki egy mozgalmas nap után! Ami viszont meglepett a fölfelé a teljes hiánya, de itt lehet több galibát okozna mint hasznot;)
Az utcák nagyon változatosak nagyon gyorsan fejlődnek, és épülnek új házak. Malájzia balos közlekedése után visszatérhetünk a nosztalgikus jobboshoz ismét:) De igazából itt az irány majdnem mindegy, mivel jobbról és balról is jönnek szembe. Balról azért többen. Nem minden járművön van lámpa. A forgalom nagyrésze motoros. Az utcán átkelés ezért több figyelmet igényel, mert mindig jön valami. Szépen neki kell vágni egy jobb pillanatban. Mindenki figyel a másikra, talán ez a fő szabály. Viszonylagosan lassan és nyugalmasan közlekednek. Viszont mindenki dudál. Nem azért mert ideges, csak jelzi hogy előzni fog:)

17 December 2016

A hazaút mát teljes sötétségben. Valamiért mégsem paráztam pedig a bicajomon nem működött a fék és előttem esett el egy lány is. Annyit kell tudni hogy ha dudálnak az azt jelenti hogy jövök, azaz húzódj le. De tényleg nagyon figyelnek egymásra. Furi kajákkal zártuk a napot. Én tavaszi tekercset ettem szuperfokhagymás zöldbabszerű valamivel. Gergő meg ilyen undi disznó szalonna szerű izé, rizs meg leves. Azért még így is izgalmas nap volt annak ellenére hogy rövidebb.
Sras Srang nevű kis tó fekszik a templommal szemben, ami a királyi vìztározó volt. Emellett elhaladva akartunk volna még eljutni egy kis templomhoz még sötétedés előtt de annyira gáz volt az út a házak között, hogy elbizonytalanodtunk. Bicajoztunk picit a házak között. Általában az alsó szinten van egy magas lábazat. Az alatt vagy állatokat tartanak vagy ott főznek. Kölkök rohangásznak az utcan. Van ott tényleg minden.
Ezután következett a Banteay Kdei. Ez is a kisebb épületek egyike. Mi azért átszellemüpve kóricáltunk. Nagyon szép volt. Döbbenetesen részletgazdag kövekből faragott épületegyüttes. Bent egy szerzetesnéni minket is megáldott. Eszméletlenül hangosan ciripelt valami izé a fán. Megpihenve Jackfruitot és mandarint ettünk.
Az első templom a Prasat Kravan volt. Egy pici, téglából épült. Még látni lehetett a téglába vésett alakokat meg írásokat. Szép kis bevezető volt.
Béreltünk 2 katasztrófális állapotú bicajt naponta 1$ért, és elindultunk végre az Angkor templomok felé. Gergő szerzett egy Japán barátot meg egy kókuszdiót. Először a jegyekért kellett menni, amit jó szokás szerint mint a határon külön épületben a semmi közepén lehet megvenni. Onnan elég sokat tekertünk még míg templomközelbe kerültünk. Ahol beengedtek le is dumaltuk a másnap hajnali tuk tukot egy sráccal.
Reggel Gergő kamuzott. Félálomban megkerdeztem reggel, hogy hány óra volt, mire azt felelte? Hogy 7... Aha 11.30kor mar sikerült is felébredni. Ezek az ablaktalan szobák totál átvernek engem. Ellenben aludtunk egy jót. Ugyhogy elég későn indult a nap, ebéddel kezdtünk. Megkóstoltam egy helyi kaját, Amok Fish, ami egy halas zöldcurrys étel a jó kis ázsiai citromfűvel.
1$=4000KHR. Maradunk a $-nál:) A sok motor miatt itt még 92-sel is lehet tankolni, nálunk már rég elmúltak eme nosztalgiás napok:)
Már-már elveszettnek éreztük a napot, mikor megtaláltuk az Angkor Night Market-et. Itt nem volt akkora forgalom mint az utcákon, nem kellet figyelni a motorosokra és az autókra. Sok hangulatos helyből lehet válogatni, úgymint: étterem, bár, masszázs, halpedikűr, kézzel készült tárgyak, utazási irodák stb. A bazárban életlenül alkudtunk is egy kókuszdió tányérra:) miután megfogtuk 8$ volt a nyitó ár, és ahogy távolodunk a boltból egyre kedvezőbb ajánlatokat kaptunk. 2$ volt az utolsó amit még hallottunk. Itt helyi pénzt nem kell váltani $-ban van van minden feltüntetve. A visszajáró vegyesen dollár és helyi valuta.
Lok Lak ot vacsiztam, bárkinek ajánlom bizti anti-randis kaja:) Paradicsom és hagymakarikák husival tojással és édes szósszal:)
A nyugat ide is betört rendesen. Elképesztő kontraszt és életérzés, mikor az iStore-ból az utcára a sárba lépsz. Itt még az Apple is megengedőbb az arculati elemekkel a store mellett egy bádoggarázs még belefér. A nyugati cuccok és üzletek összementek a mosásban. Jóval jobban mint a magyarok:)
Kicsit rendezgettem reggel a hozzászólásaimat, így remélem a Journi térképén is jobban követhető, mi hol történt:) Szóval ez a hotel, 5 emeletes nagyon szép kis fogadók a van. Tetején medence és jópár madárfészek. A Wi-Fi jelszó alapján mi vagyunk a $$$ :)
A szomszédunkban egy vízmű teszi a dolgát szorgalmasan. Azt hiszem András ez nem membrán technológia! Maradok a palackosnál a látottak alapján:)
A hotelba tuk-tukkal érkeztünk. Nagyon fura ez a Cambodia, kellett egy séta mire megszoktuk. Mintha nem lennének közlekedési szabályok. Nagyon változatosak a házak és néhol tehenek lófrálnak!
A megérkezés felejthetetlen volt, főleg mikor a vízumunkat legalább 10-15 talpig díszben katona vagy rendőr bírálta el. Mindenkinek jó nagy rangja lehetett, 3-4db vasúti átkelő volt a rangjelzése. Ez azért mutatta, itt minden rendben. Sajnos fényképezni nem lehetett őket. A vízumért járók 30 dolcsikat egy szürke kofferbe pakolták. Mókás volt nézi, ahogy telt az idő, és nyitogatták dobálták be a pénzt minden rendszer nélkül. Tisztán mint a filmekben. A vízum után már csak egy fényképpel és az összes ujlenyomatunkkal kellett szolgálunk.
A repülés izgalmas volt, nem teketóriázott a pilóta, kihagyta a fordulókat, csak felhúzta a gépet jó magasra.
A reptéren kicsit meghűtöttem a nyakam, kell itt a pulcsi!

16 December 2016

Az Okay Guesthouseban leszünk a kövi 4 napban. Láttam már ezt azt de ezt valahogy nehezen szokom. Este elmentünk még kajálni, lófrálni. Az éjszakai piac emészthetőbb volt már. Holnap pedig biciklibérlés és Templomnézés.
Reggel szerváltunk banánt meg vmi Lichihez hasonló gyümit aztán zúztunk a reptérre. Egy óra és repkedünk Kambodzsába!
Mozgalmas első kiránduló nap:) Teljesen két világ, az egyik csili-vili felhőkarcolós, a másik attól három megállóra meg szegényes utcán alvós. A múzeumok ingyenesek, aki erre jár érdemes betérnie. Nekem a parkok tetszettek a legjobban. Kell egyszerűen a tér hogy felfogja esik mekkora is ez a város, mert közelről nem látszik igazán! Ráadásul ma egy borravaló árából ebédelünk meg: 7,5RM azaz kb. 500Ft volt kettőnknek.

15 December 2016

Mi sem hagyhattuk ki a híres tornyokat, Kuala Lumpur jelképét. Benne agyonhűtött luxus bevásárló központ van. Nagyon érdekes volt a mi kis csofi kínai negyedünkből elsétálni a felhőkarcolós bank negyedbe. Nagyon változatos ez a város. Rengeteg mindent láttunk, de pont elég volt. Nyomtunk egy jó kis tésztát aztán az ágyunkból találjuk ki hogy mikor is kell holnap indulnunk a repcsihez :) Első 15km mindenesetre pipa.
Ezután jött a National Monument amit a háborúk emlékére építettek. Fotózkodás Ázsiai családokkal mert nem láttak még fehér embert :D aztán séta a Merdeka térig, ahol tényleg van néhány szép építészeti értékű épület. Bementünk a textilmúzeumba aztán végső erőnkkel elhúztuk magunkat a Petronas Tornyokig.
A Lake Garden egy csidicsodaszép zöld rész a város közepén. Mindenféle kertekkel meg növényekkel. 4 esküvői fotózást is láttunk. Érdekes volt hogy az indiai pár pirosban volt. Talán ide jönnék vissza leginkább a mai napból.
Elvándoroltunk a Nemzeti Mecsetig, be viszont nem mentünk. Számomra meglepetés hogy ennyire erős a muzlim kultúra. Később olyan utcában is sétáltunk, ahol csak ilyen fejrevelókat lehet venni ezer színben. Megtaláltuk az itteni MÁV épületét is, elmentünk a Nemzeti Múzeum mellett a Lake Gargen Park felé sétálva.
Az utcánkon lévő bazárral meg isteni gyümölccsel indítottuk a napot. Aztán a Central Marketon nézelődtünk.
A vonatért zsetonnal lehet fizetni:)

14 December 2016

Átvergődtük magunkat az állomásról a China Townon, ahol a hotelünk volt (Hotel China Town 2). Tele minden gatyista árusokkal. Megnéztük a Sri Mahamariamman templomot aztán a Merdeka tér felé vettük az irányt ami éppen renoválás alatt. Az idő párás, pólós. Rengetegen alszanak az utcán. Kosz is van nem kevés és ami meglep hogy elég bizalmatlan vagyok az emberekkel. Valamiért Thaiföldön mindenki olyan kedves itt meg inkabb gengszteresebb a fejük.
Igen hosszú volt a repülő út azért. A Budapest - Isztambul hamar eltelt, ami viszont meglepő volt, hogy az átszállásnál gyakorlatilag végig tereltek minket ugyanis Pestről 50 perces késéssel indultunk, amit egy szóval nem kommentáltak a stuardessek. Az Isztambul - Kuala Lumpur 10 órás út viszont ahoz kéest egész okés volt alvással, kajálással és filmekkel tarkítva.
Ismét reptéren:)

10 December 2016

Mega Magyarország élmény kompaktálva 3 napban. Hurka, pörkölt, Balaton, anyanap, Vörösmarty tér, rádiózás, családolás meg amit akartok. <3

9 December 2016

Bingo
És elindultunk! Irány Heathrow, aztán Budapest ;)

7 December 2016

Jelentjük összepakoltunk! Ázsia 1 hónap bal oldalt, 4 nap Magyarországon jobb oldalt...

2 December 2016

Tavaly Novemberben Ausztiában, Bécsben beszéltük, hogy kéne egy hátizsákos utat nyomni. Februárban megvettük a repjegyeket Kuala Lumpurban. És bár azóta ki kellett egészíteni egy London - Budapesttel, hihetetlen módon ez is eljön lassan. Jövő héten ilyenkor már repülünk haza.